A koronavírus hatása a világra

---

Létrehozás dátuma: 2021-06-04 00:00:00

---

---

A koronavírus hatása a világra

A koronavírus hatása a világra

Mi a koronavírus legnagyobb hatása a világra?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy a 2019 végén kirobbant járvány hogyan módosítja a világ működését, mi a koronavírus legnagyobb lenyomata a jelenlegi világ viszonylatában. A  kérdés rendkívül szerteágazó, ráadásul igencsak nehezen megválaszolható, hiszen a hosszú távú következményeket még nem ismerjük, mert ezen tényezők még nem forrták ki magukat. Amiben azonban biztosak lehetünk az az, hogy sokan érezték saját bőrükön  a Covid által történő le és bezárások negatív hatásait. Mind a zeneipar, mind a vendéglátás és sok más egyéb ágazat volt kénytelen elvonulni egy kényszerpihenőre, ez pedig érezhetően hatással volt egy adott ország gazdaságára. Az, hogy mi a koronavírus pozitívuma, talán örök talány marad, ám a negatívumok sajnos érezhetően jelen vannak gazdaságunkban.

Európa-szerte a világjárvány és lezárásai felgyorsították az olyan trendeket, mint az automatizálás és a gazdasági egyenlőtlenség. A közelmúltbeli járványok nyomán megnőtt a polgári nyugtalanság - derült ki a Nemzetközi Valutaalap friss elemzéséből, amely átlagosan két évvel tetőzik az egészségügyi veszély elmúltával. Furcsa, ám mindenképpen örömteli hír, hogy a csődközeli állapotok a pandémia elején zuhantak, és az Eurostat szerint még mindig jóval alacsonyabbak, mint 2019 végén. Egyes tanulmányok szerint a bérszakadék a pandémiában is csökkent. A közgazdászok szerint a fertőzésektől való félelem és a sürgősségi intézkedések, amelyek lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy korlátozzák az állampolgárok mozgását, befejezték az utcai tüntetéseket.

A dologhoz hozzátartozik azonban, hogy az OECD 25 országában végzett felmérésben a válaszadók több mint 40 százaléka a koronavírus miatt valamilyen munkával kapcsolatos negatívumot is tapasztalt, ideértve a fizetéscsökkentéseket és a munkabérek befagyasztását is. Egyelőre azonban a sürgősségi támogatások és a csődvédelem elrejtette a járvány tényleges költségeit, amely a szolgáltató és a feldolgozóiparban döntően alacsonyan képzett munkaerőt állított le. Jóllehet, a gazdaság megsínylette a Covidot, azonban az egészségügyi helyzet történelmi léptékekben mérve nem a legrosszabb.

A 14. századi európában a fekete halál, például a népesség felét megölte. Míg a kétkezi munkások megsínylették a vírust, addig a szellemi munkát végzők után megnőtt a kereslet, mely ebben a formában egy társadalmi egyenlőtlenséget eredményezett. Az észlelt egyenlőtlenség és a jövedelem elvesztésének együttese a panaszokat és a társadalmi nyugtalanságokat idézi elő - ez Rui Xu, az IMF közgazdászának véleménye, aki elemezte a múltbeli járványokat. Majd maga a társadalmi nyugtalanság gazdasági károkat okoz. Mivel a koronavírus megbénította a társadalmat, felgyorsította az automatizálás és a digitalizálás zavaró tendenciáit.

A robotok megmutatták, hogy még egy előnyük van a hibára hajlamos, fizetést igénylő embertársainkkal szemben, ez pedig nem más, mint az, hogy immunizáltak a biológiai vírusokra. A következő járványra készülő vállalkozások hosszú távú beruházásokat hajtanak végre, míg a digitális egységek megőrzik a munkahelyeket a fehérgalléros munkavállalók számára. Egy olaszországi elemzésből kiderül - ahol becslések szerint 1–7 százalékuk fogadta el a távmunkát, mielőtt az országot lesújtotta a világjárvány -, hogy a home office a magasan képzett, magas fizetési igényű emberek javát szolgálja. Egy német tanulmány nem csak a munkaerőpiacot, de az oktatási ügyeket is górcső alá vette, melyből a felmérések alapján kiderül, hogy a távoktatás a gyermekek iskolai teljesítő-képességén is rontott.

Azt még ugyan nem tudni, hogy mi a koronavírus legnagyob negatívuma, ám a vírus eltűnésével már okkal reménykedhetünk abban, hogy a gazdaság visszanyeri régi erejét.


 

<-- Vissza a A koronavírus hatása a világra blog oldalra!